Nyirád külterületén, a Kígyós-patak mellett építtette a Veszprémi Püspökség azt a vízi malmot, amelyet mind a hagyomány, mind az írott források, térképek Honi-malom néven emlegetnek (A nyirádiak Huni-malomnak nevezik.) Helyén már a 18. század elején is működött malom, ami a 18. század közepére megszűnt, és csak az 1840-es években építették újjá. A malom a közelben fejtett mészkőből épült. A malomfej felöl nézve monumentálisnak hat mintegy 12 m-es gerincmagasságával. A malom és a molnárlakás egyszerre épült. A malom két felülcsapott vízikerékkel működött, egyik kőjáratához szitaszekrény csatlakozott. Az 1860-as évekre az egyik kereket lebontották (valószínűleg a nem kielégítő vízhozam miatt), s az épülethez istállót és színt toldottak.

Bontáskor belső berendezése az egyetlen kőjáratot kivéve már hiányzott.

A Szentendrei Szabadtéri Múzeumban a tájegységeket összekötő körúton érkezve a Bakony, Balaton-felvidék tájegységhez, egyik oldalon a falu tűnik fel hangsúlyos, vakolatlan kőkerítéseivel, az út másik oldalán pedig a nyirádi vízimalom impozáns épülete.

Archív felmérések, fotók, és a nagyteveli, hasonló, kétkerekű malom szerkezete alapján rekonstruálták a berendezést. A Bakony és a Balaton-felvidék patakjaira épült köves malmok korszerűsítés előtti formáját reprezentálja. Ilyenekből még a XIX. század második felében is több száz működött.A két felülcsapott vízikereket kerékház védi.

A malomban a két kőjárat egyike szitaszekrénnyel van felszerelve. A hátsó kőjárat parasztőrlést végzett, azaz a garatra csak egyszer öntötték fel a gabonát, s a különböző finomságú őrleményt az őrletőnek kellett kézi szitákkal szétválasztania. A malomtérben és a kőpadon a malom üzemeltetéséhez és a szerkezet állandó javításához, felújításához szükséges eszközök láthatók. 

A malomtérből a galériáról nyílik a malomlakás, amely szabadkéményes konyhából és szobából áll, mellette külön bejáratú cselédszobával. A berendezés egy háromgyerekes család miliőjét eleveníti meg, a kenyérsütés előkészületei közben. 

A molnárszoba kiemelkedő tárgya az intarziával díszített molnár-céhláda. Uradalmi épület lévén, a malom épületszerkezetei, szabadkéményes füstelvezetése az átlagos paraszti gyakorlatnál fejlettebb szintet képviselnek.

Forrás:

• H. Csukás Györgyi: A Bakony, Balaton-felvidék tájegység . Magyar Múzeumok, 2001. 2. szám8.o.
• Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
• H. Csukás Györgyi Bepillantás a Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésének műhelytitkaiba (34. oldal). In: Bíró Friderika, T. Bereczki Ibolya szerk.: TÉKA 1998 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1998)
• H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig (36. oldal) .In: Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
• H. Csukás Györgyi: A Bakony, Balaton-felvidék tájegysége (13. oldal). In: T. Bereczki Ibolya, Bíró Friderika szerk.: Bakony, Balaton-felvidék tájegység (TÉKA 2000 1., Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2000

Az avatásról készült fotók: NyirádANNO facebook-csoport albumában

JAVASLAT szövege letölthető

FALUNAP-ÉRTÉKNAP 2020. KIÁLLÍTÁS anyaga letölthető