Nyirád ANNO

Nyirád a Dunántúl középső részén, Ajka – Tapolca – Devecser – Sümeg városok által határolt terület középpontjában fekvő, közel 2000 lelket számláló település, melynek lakossága kevés kivétellel római katolikus. A község közepén áll a templom. A falu fölé magasló, hatalmas barokk épület már messziről is vonzó, szép, fölemelő képet nyújt. Több kilométerre ellátszik világító, világos, díszes, harmonikus színeivel. Aki végig halad a falun, föl kell, hogy figyeljen rá.

„Templomunk nemcsak a falu legnagyobb épülete, a környék egyik legnagyobb temploma. 27 méter magas a torony, 12 m magasak a falak, 33 m hosszú a templom belső hajója, 1350 m² külső felülete.”[1]

Történelmi előzmények: „Az Agártető ÉNy-i nyúlványainak tövében, a Kisbakony és a Deákhegy lábaihoz simuló lankás területen települt a község, a Kígyós-patak D-i partján.”[2] A középkorban a mai Nyirád nagykiterjedésű határában az ősi Nyirád falun kívül még három más település is élt, - Deáki, - Bodon, - és Gelencsér faluk.[3] „Az Árpád-kori Nyirád a Kaplony nemzetség dunántúli ágáé volt, tőlük 1266-ban vette el IV. Béla király és a veszprémi püspökségnek adományozta. A XIV. század elején a Gyulaffiak ősei foglalták el és csak hosszú pereskedés után 1329-ben kapta vissza a püspökség. Ekkor puszta volt, újratelepítése és benépesítése érdekében 1330-ban hetivásár engedélyt kapott. 1341-ben már nagy falu, ahol a püspökségnek kőből épített kúriája volt. Ettől kezdve Nyirád a sümegi vár tartozékaként az egész középkoron át a püspökség birtoka volt.”[4]

„1247-ben említik Mindenszentek tiszteletére épült kápolnáját. 1332-ben már egyházáról beszélnek. Amikor visszakapta birtokát a püspökség, teljesen el volt pusztulva a templom is, ezért a püspök kieszközölte a káptalantól, hogy az e birtokból neki járó tizedet engedje át a templom helyreállítására. Papja 1333-ban Péter volt.”[5]

A XV. század derekán a Himfiek a falut elpusztították és a jobbágyokat kifosztották.

A falu a török időkben kb. 170 évig üres, pusztul minden. Lakói nyugatra a sümegi vár védelme alá húzódtak vissza.  A török visszaszorítása után lassan benépesül ez a vidék és megindul az élet. 1710-ben a veszprémi püspök még mindig Sümegen székel, és innen irányítja az egyházmegyét.

       1725. Plébánia újjászervezése:

1725-ben Acsády püspök szervezte újjá a nyirádi plébániát és a romjaiból újjáépült középkori templomot.  „1726-ban hiányzott még tetőzete és az oltár. A helyreállítás költségeit a püspök viselte, s 1731. április 20-án maga szentelte fel ünnepélyesen.”[6]

A megújulás és hitélet nagy apostola Padányi Bíró Márton püspök, aki 87 plébániát szervez újjá és indít lendületes vallási életet. Ő építette a deáki püspöki birtokon St. Vendel kápolnát, a nyirádi templomnak mai három barokk oltárát és (1761-ben) egy miséző-kelyhet is adományozott templomunknak.

Az 1725-ben romjaiból újjáépült középkori templom 50 év múlva, már kicsinek bizonyult.

1775-1779. Új templom építése: 

Dervarits György akkori plébános új, bővebb, nagyobb templom építésébe kezdett. A királyi kincstár költségén indult meg az új templom építése. 1775. július 13-án rakták le a templom alapkövét, és két év alatt építették föl. Az építés 1777. április 2-ig tartott. A teljes befejezés 1779 végére esett.

1779. november 19-én, Szt. Erzsébet napján áldotta meg Bajzáth püspök az akkor boltíves, cseréppel födött, magas barokk épületet. Az új keresztelőkút 1783-ban készült el.

Dervarits György plébános feljegyzéséből tudjuk, hogy Nyirádon az első bérmálás 1795. május 7-én volt. Jó alkalom volt ez arra, hogy a régi plébániát lebontva csaknem teljesen új plébánia épületet emeljenek. 1801–ben Dervarits György már veszprémi kanonokként harangot ajándékozott a templomnak.

1909-1910. Újjáépítés:

1865-ben villámcsapás éri, 1890 körül földrengés rázza meg a templomot, mely súlyos károkat okozott. Végig hasadt a boltív és megrepedt az északi fal is. A hatóság a templom állapotát életveszélyesnek találta és bezáratta. A deáki intéző javaslatára a püspök elrendelte a templom újjáépítését. 1909-1910 – ig dolgoztak rajta. Ekkor nyerte mai formáját, az egyszerű, lapos mennyezetet és bádogsisakos tornyát. Eredeti barokk kórusát is elbontották. Ekkor készült a mai kórus faszerkezetből. Régi, egységes barokk stílusából sokat vesztett. Megmaradt 3 barokk, faragott oltára, melyet az akkori veszprémi püspök, mint kegyúr készíttetett és az eredeti oltárkép (1737-ből), mely a Szentháromságot ábrázolja egészen eredeti módon. Az Atya ölében tartja halott fiát és fölötte a Szentlélek galambja.

Így is monumentális, a nagy belső terű templom szép főoltárral (barokk fafaragás) és jobb oldalon két szintén barokk mellékoltárral.

1895-ben a Rózsafüzér Társulat Lourdesi Szűzanya tiszteletére emelt oltárt. Ekkor formálták át a már meglévő oltárt Jézus Szíve tiszteletére. 

1889-ben új orgona készült Dallos Alajos tüskevári orgonakészítő kivitelezésében.

A templom felújításai a múlt század közepétől:

1956-ban Földi Elemér plébános irányításával kijavították a második világháború okozta külső sebeket.

1970-ben Tóth László plébánossága alatt újra teljes körű felújítást kellett végezni. (A templom külső fala környezethez alkalmazkodó bauxit-színű vakolatot kapott.)

1984-ben egy stabilizálás, megerősítés vált szükségessé, teljes tetőcserével és teljes külső felújítással.

Új gerendákat, új palafedést kapott a templom.  A toronybádogot is átfestették. Hatalmas munka volt.[7]

1996-ban nagyszabású felújítás során födémmegerősítésre került sor. Lebontották a század elején készült lapos mennyezetet, kicserélték a gerendákat a toronyban is. A falakat körbe vizzáró vakolattal látták el.

Az utolsó nagyszabású munka 2014-ben volt. A palafedésű tetőszerkezet megrepedezett, sok helyen beázott, rongálva ezzel a külső – belső vakolatot. Simon János jelenlegi plébános irányításával pályázati támogatásból, az egyházközség saját forrásából, valamint a község lakóinak adományaiból megkezdődhetett az épület újabb felújítása. Az alábbi munkák elvégzésére került sor: tető teljes cseréje (palafedés helyett cserépfedés), teljes külső homlokzatfelújítás, csapadékvíz-elvezetés, templom körüli járda felújítása, padfűtés, hangosítás.[8]

„A plébánialakás a plébánia alapításakor 1724-ben épült, amely 70 évig szolgálta a plébániát.

1795-ben teljesen lebontották és a mai barokk épület készült helyébe. Az épület mutatós oromfala, a nagyterem igen kellemes vonalú boltozata és stukkói miatt igen jó külső benyomást kelt. A többi helyiség azonban egészségtelen, korszerűtlen. Az épület kora és barokk jellege miatt és ezeket védve az OFM, mint a falu legöregebb és legemlítésre méltóbb épületét Műemlék jellegűvé nyilvánította és ezzel védetté tette.  Lebontását nem engedik. 1980-ban új plébániaház készült hátul a kertben. A könyvtár, a plébánia 1800-as évek előtti könyvanyaga, a templom csak liturgikus alkalmakkor használt kellékei a régi épületben maradtak.”[9]

A plébánia krónikáját (Historia Domus) Cserhák József plébános kezdi írni, aki 1843-1877-ig működött Nyirádon. Feljegyzéseiből olvashatjuk: 1725-ben egyetlen könyvük van, egy evangéliumos könyv. A templom előtt, - a keleti felén, a kapu előtt, van a temető, előtte kereszt. … A torony ormán vaskereszt van. A toronyban két harang, egyik 40 a másik 157 kg-os. Filiái: Káptalanfa, Bodorfa. A templomban 3 oltár van, mindkét oldalon 14-14 ülőhely. A templom 3 oltárát Bíró püspök állítatta. A főoltár a Szentháromságé, a férfiak oldalán a Szeplőtelenfogantatás, az asszonyok felén Szent József oltára van.[10]

A templom oltárai, szobrai:

Főoltár: (barokk) Szentháromságot ábrázolja (Atya – Fiú – Szentlélek galambja)

Mellékoltárai: Jézus Szíve tiszteletére (barokk), Szent József oltár (barokk),

Lourdesi Szűzanya tiszteletére, Fájdalmas Szűzanya

Szobrok: Szt. Vendel, Szt. Anna, Szt. Antal, Kis Szt. Teréz, Fatimai Szűz Mária kegyszobor

Kórusa nagy, faalkotmány. 

Orgonája: Angster - közepes, kellemes hangú,

                1 manuálos, 10 regiszteres, pedálos, szerkezete pneumatikus táskás. [11]

Emlékművek a templom kertjében:

• Kereszt: Felirata: Isten dicsőségére a hit és a honszeretet emlékéül állíttatták az Amerikában tartózkodó híveink 1908.  (Anyaga: kő)
• Első világháborús hősi emlékmű: Felirata: Halandó! Légy méltó a hősökhöz, kik életüket áldozták Hazánkért. - nevek felsorolása, 1925. (Anyaga: kő, fehér márvány; Készítette: Kovács Zsigmond kőfaragó, Sümeg) [12]

Mind a Római katolikus templom[13], mind a Római katolikus plébániaház[14] - műemlékvédelem alatt áll.[15]

Összeállította: Németh Lászlóné szül. Freund Erzsébet