A nyirádi római katolikus Szentháromság-templom és Plébánia
A nemzeti érték megnevezése: Szentháromság-templom és plébánia, Nyirád
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: épített környezet
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 8454 Nyirád, Dózsa György u. 37/a
A javaslatot benyújtó neve: Németh Lászlóné
A települési értéktárba kerülés időpontja: 2019.május 3.

Nyirád a Dunántúl középső részén, Ajka – Tapolca – Devecser – Sümeg városok által határolt terület középpontjában fekvő, közel 2000 lelket számláló település, melynek lakossága kevés kivétellel római katolikus. A község közepén áll a templom. A falu fölé magasló, hatalmas barokk épület már messziről is vonzó, szép, fölemelő képet nyújt. Több kilométerre ellátszik világító, világos, díszes, harmonikus színeivel. Aki végig halad a falun, föl kell, hogy figyeljen rá.
„Templomunk nemcsak a falu legnagyobb épülete, a környék egyik legnagyobb temploma. 27 méter magas a torony, 12 m magasak a falak, 33 m hosszú a templom belső hajója, 1350 m2 külső felülete.”[1]
Történelmi előzmények: „Az Agártető ÉNy-i nyúlványainak tövében, a Kisbakony és a Deákhegy lábaihoz simuló lankás területen települt a község, a Kígyós-patak D-i partján.”[2] A középkorban a mai Nyirád nagykiterjedésű határában az ősi Nyirád falun kívül még három más település is élt, - Deáki, - Bodon, - és Gelencsér faluk.[3] „Az Árpád-kori Nyirád a Kaplony nemzetség dunántúli ágáé volt, tőlük 1266-ban vette el IV. Béla király és a veszprémi püspökségnek adományozta. A XIV. század elején a Gyulaffiak ősei foglalták el és csak hosszú pereskedés után 1329-ben kapta vissza a püspökség. Ekkor puszta volt, újratelepítése és benépesítése érdekében 1330-ban hetivásár engedélyt kapott. 1341-ben már nagy falu, ahol a püspökségnek kőből épített kúriája volt. Ettől kezdve Nyirád a sümegi vár tartozékaként az egész középkoron át a püspökség birtoka volt.”[4]
„1247-ben említik Mindenszentek tiszteletére épült kápolnáját. 1332-ben már egyházáról beszélnek. Amikor visszakapta birtokát a püspökség, teljesen el volt pusztulva a templom is, ezért a püspök kieszközölte a káptalantól, hogy az e birtokból neki járó tizedet engedje át a templom helyreállítására. Papja 1333-ban Péter volt.”[5]
A XV. század derekán a Himfiek a falut elpusztították és a jobbágyokat kifosztották.
A falu a török időkben kb. 170 évig üres, pusztul minden. Lakói nyugatra a sümegi vár védelme alá húzódtak vissza. A török visszaszorítása után lassan benépesül ez a vidék és megindul az élet. 1710-ben a veszprémi püspök még mindig Sümegen székel, és innen irányítja az egyházmegyét.
1725. Plébánia újjászervezése:
1725-ben Acsády püspök szervezte újjá a nyirádi plébániát és a romjaiból újjáépült középkori templomot. „1726-ban hiányzott még tetőzete és az oltár. A helyreállítás költségeit a püspök viselte, s 1731. április 20-án maga szentelte fel ünnepélyesen.”[6]
A megújulás és hitélet nagy apostola Padányi Bíró Márton püspök, aki 87 plébániát szervez újjá és indít lendületes vallási életet. Ő építette a deáki püspöki birtokon St. Vendel kápolnát, a nyirádi templomnak mai három barokk oltárát és (1761-ben) egy miséző-kelyhet is adományozott templomunknak.
Az 1725-ben romjaiból újjáépült középkori templom 50 év múlva, már kicsinek bizonyult.
1775-1779. Új templom építése:
Dervarits György akkori plébános új, bővebb, nagyobb templom építésébe kezdett. A királyi kincstár költségén indult meg az új templom építése. 1775. július 13-án rakták le a templom alapkövét, és két év alatt építették föl. Az építés 1777. április 2-ig tartott. A teljes befejezés 1779 végére esett.
1779. november 19-én, Szt. Erzsébet napján áldotta meg Bajzáth püspök az akkor boltíves, cseréppel födött, magas barokk épületet. Az új keresztelőkút 1783-ban készült el.
Dervarits György plébános feljegyzéséből tudjuk, hogy Nyirádon az első bérmálás 1795. május 7-én volt. Jó alkalom volt ez arra, hogy a régi plébániát lebontva csaknem teljesen új plébánia épületet emeljenek. 1801–ben Dervarits György már veszprémi kanonokként harangot ajándékozott a templomnak.
1909-1910. Újjáépítés:
1865-ben villámcsapás éri, 1890 körül földrengés rázza meg a templomot, mely súlyos károkat okozott. Végig hasadt a boltív és megrepedt az északi fal is. A hatóság a templom állapotát életveszélyesnek találta és bezáratta. A deáki intéző javaslatára a püspök elrendelte a templom újjáépítését. 1909-1910 – ig dolgoztak rajta. Ekkor nyerte mai formáját, az egyszerű, lapos mennyezetet és bádogsisakos tornyát. Eredeti barokk kórusát is elbontották. Ekkor készült a mai kórus faszerkezetből. Régi, egységes barokk stílusából sokat vesztett. Megmaradt 3 barokk, faragott oltára, melyet az akkori veszprémi püspök, mint kegyúr készíttetett és az eredeti oltárkép (1737-ből), mely a Szentháromságot ábrázolja egészen eredeti módon. Az Atya ölében tartja halott fiát és fölötte a Szentlélek galambja.
Így is monumentális, a nagy belső terű templom szép főoltárral (barokk fafaragás) és jobb oldalon két szintén barokk mellékoltárral.
1895-ben a Rózsafüzér Társulat Lourdesi Szűzanya tiszteletére emelt oltárt. Ekkor formálták át a már meglévő oltárt Jézus Szíve tiszteletére.
1889-ben új orgona készült Dallos Alajos tüskevári orgonakészítő kivitelezésében.
A templom felújításai a múlt század közepétől:
1956-ban Földi Elemér plébános irányításával kijavították a második világháború okozta külső sebeket.
1970-ben Tóth László plébánossága alatt újra teljes körű felújítást kellett végezni. (A templom külső fala környezethez alkalmazkodó bauxit-színű vakolatot kapott.)
1984-ben egy stabilizálás, megerősítés vált szükségessé, teljes tetőcserével és teljes külső felújítással.
Új gerendákat, új palafedést kapott a templom. A toronybádogot is átfestették. Hatalmas munka volt.[7]
1996-ban nagyszabású felújítás során födémmegerősítésre került sor. Lebontották a század elején készült lapos mennyezetet, kicserélték a gerendákat a toronyban is. A falakat körbe vizzáró vakolattal látták el.
Az utolsó nagyszabású munka 2014-ben volt. A palafedésű tetőszerkezet megrepedezett, sok helyen beázott, rongálva ezzel a külső – belső vakolatot. Simon János jelenlegi plébános irányításával pályázati támogatásból, az egyházközség saját forrásából, valamint a község lakóinak adományaiból megkezdődhetett az épület újabb felújítása. Az alábbi munkák elvégzésére került sor: tető teljes cseréje (palafedés helyett cserépfedés), teljes külső homlokzatfelújítás, csapadékvíz-elvezetés, templom körüli járda felújítása, padfűtés, hangosítás.[8]
„A plébánialakás a plébánia alapításakor 1724-ben épült, amely 70 évig szolgálta a plébániát.
1795-ben teljesen lebontották és a mai barokk épület készült helyébe. Az épület mutatós oromfala, a nagyterem igen kellemes vonalú boltozata és stukkói miatt igen jó külső benyomást kelt. A többi helyiség azonban egészségtelen, korszerűtlen. Az épület kora és barokk jellege miatt és ezeket védve az OFM, mint a falu legöregebb és legemlítésre méltóbb épületét Műemlék jellegűvé nyilvánította és ezzel védetté tette. Lebontását nem engedik. 1980-ban új plébániaház készült hátul a kertben. A könyvtár, a plébánia 1800-as évek előtti könyvanyaga, a templom csak liturgikus alkalmakkor használt kellékei a régi épületben maradtak.”[9]
A plébánia krónikáját (Historia Domus) Cserhák József plébános kezdi írni, aki 1843-1877-ig működött Nyirádon. Feljegyzéseiből olvashatjuk: 1725-ben egyetlen könyvük van, egy evangéliumos könyv. A templom előtt, - a keleti felén, a kapu előtt, van a temető, előtte kereszt. … A torony ormán vaskereszt van. A toronyban két harang, egyik 40 a másik 157 kg-os. Filiái: Káptalanfa, Bodorfa. A templomban 3 oltár van, mindkét oldalon 14-14 ülőhely. A templom 3 oltárát Bíró püspök állítatta. A főoltár a Szentháromságé, a férfiak oldalán a Szeplőtelenfogantatás, az asszonyok felén Szent József oltára van.[10]
A templom oltárai, szobrai:
Főoltár: (barokk) Szentháromságot ábrázolja (Atya – Fiú – Szentlélek galambja)
Mellékoltárai: Jézus Szíve tiszteletére (barokk), Szent József oltár (barokk),
Lourdesi Szűzanya tiszteletére, Fájdalmas Szűzanya
Szobrok: Szt. Vendel, Szt. Anna, Szt. Antal, Kis Szt. Teréz, Fatimai Szűz Mária kegyszobor
Kórusa nagy, faalkotmány.
Orgonája: Angster - közepes, kellemes hangú,
1 manuálos, 10 regiszteres, pedálos, szerkezete pneumatikus táskás. [11]
Emlékművek a templom kertjében:
- Kereszt: Felirata: Isten dicsőségére a hit és a honszeretet emlékéül állíttatták az Amerikában tartózkodó híveink 1908. (Anyaga: kő)
- Első világháborús hősi emlékmű: Felirata: Halandó! Légy méltó a hősökhöz, kik életüket áldozták Hazánkért. - nevek felsorolása, 1925. (Anyaga: kő, fehér márvány; Készítette: Kovács Zsigmond kőfaragó, Sümeg) [12]
Mind a Római katolikus templom[13], mind a Római katolikus plébániaház[14] - műemlékvédelem alatt áll.[15]
Összeállította: Németh Lászlóné szül. Freund Erzsébet
[1] Burucs László: Fejezetek Nyirád történetéhez : kézirat. Nyirád: Plébánia Hivatal, /é.n./ p. 29.
[2] Magyarország régészeti topográfiája: Devecseri és Sümegi járás / írta Bakay Kornél et.al.,
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970. p. 171.
[3] Burucs László: Fejezetek Nyirád történetéhez : kézirat. Nyirád: Plébánia Hivatal, /é.n./ p. 3.
[4] A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1972./11. sz., p. 231.
[5] Holub József: Zala megye községeinek története: kézirat. III. köt. 1933. p. 529-530.
[6] Petrák Mihály: Acsády Ádám veszprémi püspöksége: 1725-1744. Veszprém: Egyházmegyei Könyvny., 1949. p. 72.
[7] Burucs László: Fejezetek Nyirád történetéhez : kézirat. Nyirád: Plébánia Hivatal, /é.n./ 38 p
[8] A Nyirádi Római Katolikus Templom felújítása 2013-2014.
Nyirád: Nyirádi Római Katolikus Egyházközség, 2013. 4 p
[9] Burucs László: Fejezetek Nyirád történetéhez : kézirat. Nyirád: Plébánia Hivatal, /é.n./ p.31., p.34.
[10] uo. p. 32.
[11] Magyarországi Angster orgonák listája – idõrendben / Készült Solymosi Ferenc listája alapján.
http://angstermuzeum.hu/amm/controller/render/amm_cpage9 2019-06-30
[12] Emlékhelyek Veszprém megyében / főszerk. Bándi László: http://vandorgyules.ekmk.hu/Emlekhelyek/ 2019-06-30
[13] http://muemlekem.hu/muemlek/show/10111 2019-06-30
[15] Balázsik Tamás: Bambergtől Nyirádig …? : Újabb adatok a késő román kori épületplasztika témaköréhez
In.: Műemlékvédelem LVIII. évf. 2014. 4.sz. p. 233-243.
A mappában található képek előnézete Nyirádi templom és plébánia