Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nyirádi diótorta

A nemzeti érték megnevezése: A nyirádi diótorta

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:  8454 Nyirád

A javaslatot benyújtó neve: Németh Andrásné Farkas Gabriella

A települési értéktárba kerülés időpontja: 2019.május 3.

article preview

A grillázs francia eredetű szó, melynek jelentése édesség, olvasztott cukorba kevert, apróra tört mogyoró, dióbél, mandulabél és egyéb magvak kinyújtva, és szobahőmérsékleten megszárítva. A grillázs, más néven pörkölt vagy pergelt torta a X. században orvosságként kezdte az útját és lassan a XIV. század folyamán vált fűszerekkel együtt élvezeti cikké. A magyar történelemben is messze visszanyúlik története. Feljegyzések alapján Mátyás királynak a nápolyi Beatrixszel 1476-ban kötött házasságakor Budán tartott lakodalmán, a hetedik fogás pörkölt cukorból készült torta volt. Ezután vált népszerűvé és terjedt el hazánkban.

Egyre több cukrászmester kezdett a készítésével foglalkozni és alakultak így ki a grillázs egyedi stílusai, sajátosságai, díszítési módjai. Az alapanyag az idő folyamán nem változott: 1 kg cukor és 50-80 dkg magőrlemény volt. Mivel ezek a régi időkben luxuscikknek számítottak így sokáig a belőle készült édességek a főúri, nemesi réteg számára készültek. Készítése kézügyességet és kreativitást igényel. Továbbá fontos a minőségi alapanyag, a készítő fantáziája, anyag iránti szeretete, kitartása és türelme ahhoz, hogy igazi remekművek szülessenek.

Ezek a különlegesen dekoratív költemények mutatósak lehetnek lakodalmakon, az évfordulós ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor, illetve bármilyen ünnepélyes alkalmakon. Esküvőkön ezt a vőlegény tortájának hívják, ugyanis keményebb, mint a hagyományos piskóta torta. A hagyomány szerint, ha az esküvői tortát az ifjú pár összetöri, ahány darabra esik szét, annyi boldog évet fognak együtt megérni.

A grillázstorta nyirádi hagyományainak megismerése, összegyűjtése fontos feladatunk.

eskuvoi-torta.jpgA nyirádiak a DIÓTORTA elnevezést hasztálták, használják. Falunkban is a lakodalmi asztalok elmaradhatatlan része volt. Hagyományos tortaformák voltak népszerűek: többemeletes torta, tetején két galamb jelképezte az ifjú párt, szívben klasszikus felirat: „Szívetek, ha egymásé dobogott, Legyetek örökké boldogok” vagy „Életetek olyan legyen mint a nyár. Kevés felhő so-sok napsugár”. A háromemeletes tortának rengeteg variációjával találkozhatunk, a szép íves elemek, a rózsa és a cukorcsipke igazán különlegessé, művészivé emeli ezeket az alkotásokat. Nyirádon más hagyományok is éltek. Legtöbbször a menyasszony tortája volt szülők, keresztszülők ajándékaként, de vőlegény is kaphatta édesanyjától. A szülőktől való búcsú szövegét is megtaláljuk a tortákon: „Ha elkerülsz messzire tőlünk,mi mindig gondolunk rád, és  szeretettel vár a szülői ház.”  Kedves hagyomány volt, hogy éjfélkor, amikor a menyasszonyból menyecske lett és a vőfély beköszöntötte újasszonyként, kezében a diótortával jött be a lakodalmi sodalamol elé és kezdődhetett a menyecsketánc.

A lakodalmakon is népszerű volt a kosár forma, szép íves, díszes füllel, benne sok-sok szulinapos-rozsa-ikrek.jpgrózsával. Régen legtöbbször ezt kérték születésnapokra is. Már régebben is készül torta a családi ünnepek mellett közösségi alkalmakra is: bérmálás alkalmával püspöki ajándékként, a községbe érkező vendégek tiszteletére, vagy például a nyirádiak zarándoklatok alkalmával is vitték magukkal.

A XX:sz második felében iskolai, üzemi alkalmakon, falunapon is jelen van a torta, legtöbbször, mint tombolafődíj. A családi ünnepi alkalmak is kiszélesedtek. Készülnek torták ballagásra, diplomaosztóra, elsőáldozásra, keresztelőre, házavatóra. Formailag is megnövekedett az igény. Az ügyeskezű nyirádi tortakészítők minden kívánságot megvalósítanak: autó, motor, vadásznak magasles, horgásznak hal, zenésznek hegedű, fiatalnak laptop és még sorolhatnám.

A torták sokszor útra keltek Nyirádról. A megrendelések a szomszédos falvaktól, városoktól kezdve eljutottak más országokba, sőt a tengeren túlra is. Így elmodhatjuk, hogy a nyirádi diótorta messze földön híres.

bermalaskor-puspoki-ajandek.jpgA nyirádi tortakészítés hagyományának kezdetét nem ismerjük. Halászi Ilona, Ilus néni nevét már igen, aki ismerte a titkát a jó diótortának. Az 1958-as fotó, mely a bérmálási püspök köszöntése alkalmából készült, már dokumentálja a nyirádi tortakészítést. Tőle leste el és fejlesztette művészi szintre Szalai Sándorné, Klári néni, akinek neve egybeforrt a nyirádi diótorta készítésével. Klári néni keze közül igazi tortacsodák kerültek ki az évtizedek alatt. Mi nyirádiak azért vagyunk a legszerencsésebbek, mert tudományát nem hagyta veszni, családjában szeretettel adta tovább a diótorta készítésének és díszítésének minden titkát. Lánya Marika, fia Sándor és unokái Hajnalka (Hajnalka tortacsodái itt megcsodálhatóak: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.199203126792703&type=3) és Katalin is kitanulta a „mesterséget”, és viszi tovább ezt az értékes nyirádi hagyományt. Ilus nénitől és Klári nénitől más irányban is hagyományozódott a tudás: Szokoli Józsefné Gizi néni, majd lánya Vassné Irma néni tortáinak is örülhettek, örülhetnek a nyirádiak, illetve Puha Sándorné is készített diótortát.

Ez a különleges édesség Nyirád és készítőik hírét vitték, viszik a nagyvilágba. Egyben a szalai-sandorne-klari-neni.jpgcsaládi és közösségi ünnepeink dísze. Fontos feladatunk, hogy ez a tudás tovább hagyományozódjon, tovább éljen Nyirád községben mindenki szeme és hasa örömére.

JAVASLAT szövege letölthető

FALUNAP-ÉRTÉKNAP 2019. KIÁLLÍTÁS anyaga letölthető

NyirádANNO FB csoport összegyűjtött tortafotói

 

A mappában található képek előnézete A nyirádi diótorta

 


Utolsó kép



Facebook


Archívum

Naptár
<< November / 2020 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 6203
30 nap: 1570
24 óra: 22