Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erzsébet királyné első magyarországi szobra

A nemzeti érték megnevezése: 
Magyarország első Erzsébet királyné szobra és a nyirádi Erzsébet liget, Nyirád

 

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: 
épített környezet

 

A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
8454 Nyirád, Erzsébet tér 

 

A javaslatot benyújtó neve: 
Németh Andrásné Farkas Gabriella

 

A települési értéktárba kerülés időpontja:
2019.május 3.

 

article preview

1898. szeptember 10-én Erzsébet királynét, Ferenc József hitvesét meggyilkolták. A halálhír az egész európai közvéleményt megrázta. Erzsébet legendája már életében hatalmasra nőtt, váratlan tragikus halála még nagyobbra duzzasztotta az iránta érzett tiszteletet, szeretet, rajongást.

gyaszkepeslap-a-kiralyne-halalarol.jpgA gyászhír eljutott az akkor Zala megye határán lévő Nyirád községbe is, ahol a királyné iránti t

isztelet szintén erősen élt. A gyász első napjaiban egész Magyarország területén keresztül szaladt a jelszó: „Szobrot a királynénak!”. A nyirádiak is adakoztak az országos szoborra, de már ekkor „megérlelődött az a hazafias eszme”, hogy lehetőség szerint itt a község határában egy kisebb szabású emlékművet állítsanak a királyné emlékének. Ezzel az első szobrot emelték az akkori egész Magyarország területén. 
A képviselőtestület megalakította a szobor bizottságot és kijelölte a liget létesítéséhez megfelelő területet. A legnagyobb feladat azonban a szobor költségeihez szükséges pénz előteremtése volt. Ennek irányítását a szoborbizottság elnöke, Polgár Béla vette kezébe.

A liget létesítéséhez megfelelő terület a község határán lévő, Devecser felé vezető országút melletti sziklás gerinc volt, ahol egy forrás is csörgedezett. A területet a helyiek Dombkútnak nevezték. A fák ültetéséhez nem volt megfelelő a talaj, ezért a kőszikla tömböt fölrobbantották. A munka három hétig tartott, de a 3000 szekér föld termőtalajjá varázsolta a sziklás területet. A liget befásítását a község kegyura, báró Hornig Károly veszprémi püspök adománya tette lehetővé. Sarvalyai faiskolatelepről 100 db lucfenyőt, 20 db vadgesztenyét, 10 db szomorúkőrist, 10 db amerikai diót és 10 db juharfát ajándékozott a nyirádiaknak.
Nyirád mindenképp az első szeretett volna lenni Erzsébet királyné megörökítésében, így eshetett a választás Tilgner Viktor szallo-levelek-1899.05.22.-cimlap.jpgszobrászművészre, aki ugyan már nem élt a nyirádi szoborállítás évében, a műhelyéből származó mellszobor alapján készítették az öntvényt a blanskói (Csehország) fémöntödében.

A szobor május 16-án érkezett Nyirádra, Polgár Béla szavaival „haza érkezett”. Azóta is háborítatlanul áll azon a helyen, ahova 1899-ben került. Magassága 86 cm és 120 kg nehéz.  A szobor talapzatát és oszlopát Pentz Mihály sümegi kőfaragómester készítette. Az alapkőbe okmányt helyeztek el, melyet a plébánia, tanítói kar, elöljáróság, csendőrség, postahivatal, szövetkezet és a Szálló Levelek szerkesztője írt alá. Az okmány szövege sajnos nem ismeretes számunkra. Így a teljes szobor 312 cm magas, oszlopának felső részére ez volt írva:

 

ERZSÉBETfelirat-toredek.jpg
1837-1898.

Mikor elérkezett pünkösd másnapja, a falu népe feldíszítette a ligetet: „A liget karfáin 4-5 öl magas rudakon lengenek a megyei kék-sárga zászlók és a hatalmas trikolorok a magyar címerrel.”  A karfákon apró nemzeti színű zászlók is lengtek. Nyirád lányai virágokkal díszítettek mindent, szebbnél-szebb koszorúkat kötöttek. Az esti kivilágításhoz lampionokat helyeztek el a ligetben. A liget bejáratát óriási tábla hirdette a következő felirattal: ERZSÉBET-LIGET 1899.

A szobrot földig letakarták a kíváncsi gyereksereg szeme elől. A lefedett szobor mellett balról szónoki emelvényt állítottak nemzeti színű szövettel bevonva. A nyirádiak kavicsot terítettek szét a liget körül, hogy kényelmesebb állóhelyet biztosítsanak a vendégeknek. A Szőc felé vezető úton kordont vontak, hogy az énekkar szabadon elhelyezkedhessen a liget közelében. A ligettel átellenben lévő vendéglői kertben felállították a mozsárágyúkat, melyek mennydörgésszerű zajjal adták az egész környék tudomására Nyirád nagy ünnepét.

1899. május 22. Pünkösd másnapja

nyiradi-korabeli-kepeslap-a-szoborral.jpgKora reggel taracklövések ébresztették fel a falu lakóit. Négy órakor sűrűn hulló esőben indult 26 nyirádi kocsi a devecseri vasútállomás felé. Ide érkeztek a reggeli vonattal a pápai állami tanítóképezde 100 tagú énekkara tanáraik vezetése alatt. Negyedkilenc felé tűntek fel a látóhatáron a pápaiakat szállító kocsik. A község határán taracklövések jelezték a vendégek érkezését.
A pápai diákok, tanárok és a falu lakossága felvonult a templomhoz, ekkor már jelentős menetet alkotva. Az ünnepi mise háromnegyed tízkor kezdődött, melyet Nyirád lelkésze Andalits Lajos esperes-plébános mondott. A mise alatt Horváth Fábián pápai képezdei zenetanár orgonakísérete és vezetése mellett egyházi énekeket adott elő a 100 tagú énekkar. A mise után a diákokat a nyirádi gazdák vendégelték meg ebéddel.
Délután sorra jöttek a környező településekről az érdeklődő emberek. A paplaknál gyülekeztek a különféle küldöttségek A Rákóczi-induló hangjai mellett fél négykor a plébánia elöl elindult a menet az Erzsébet-ligetbe: „A menet élén a községi zászlót vitte a községi szolga, majd 12 fehér ruhába öltözött koszorús lány következett, utánuk jöttek a község koszorúját vivő bíró vezetésével a nemzeti színű kokárdás elöljárók és képviselők, aztán két zászlóval Szőcz községe, majd a pápai tanítóképezde 8 tanára és 100 növendéke. Ezek után a zenekar, majd az egyes küldöttségek.”

erzsebet-szobor-5..jpgAz Erzsébet-ligetben a megszámlálhatatlan sokaság éljenezve fogadta az érkező menetet. Miután elhelyezkedtek, az ünnepély megnyitásaként elénekelték a Himnuszt. Röviddel ezután a díszes emelvényre lépett Andalits Lajos nyirádi esperes plébános és elmondta megnyitó beszédét: A beszéd után a szoborról lehullott a lepel, mindenki tapsolt és éljenzett. Az énekkar a Király-himnusz énekelte el, majd Szováthy Lajos letette a szobor elé az intézet koszorúját.
A falu koszorúját a község bírája Nagy Gergely helyezte el a szobor lábánál. A babérlevélből és élő gyöngyvirágból font koszorút a veszprémi püspökség sümegi főkertésze fonta. A széles „habos selymű” nemzeti szalagra aranybetűkkel írták:
„Erzsébet királynénak— Nyirád község”. 
A következő beszédet Polgár Béla a szoborbizottság elnöke mondta, melyben a királyné érdemeit és tragikus halálát is taglalta. Mivel Széll Kálmán miniszterelnök és Wlassics Gyula miniszter nem tudott elmenni a szoboravatásra, Polgár Béla felolvasta a miniszterelnök Nyirád község elöljáróságához küldött leiratát ill. a vallási és közoktatási miniszter Polgár Bélához intézett levelét. Még Polgár Béla a község bírájához intézte végszavait, melyekkel gondjaira bízta és átadta az Erzsébet-ligetet és szobrot Nagy Gergely községi bírónak, aki megköszönte: „Köszönöm a község nevében, hogy ezt a szobrot felállították. Gondozásom alá veszem. Ügyelek rá és őrizem.” 
Végezetül a Szózat következett, mellyel az ünnepély a ligetben véget ért. 
Ezután megnyitották a liget kapuit és a nagyközönség is közelebbről szemlélhette meg a szobrot. 

erzsebet-emlekunnep-minden-majusban.jpgAz azóta eltelt százhúsz év alatt a szobrot körülvevő ligetből pár fa hirdeti azt a lelkesedést és a királyné iránt való tiszteletet, melyet elődeink éreztek. A szobor háborítatlanul átvészelte a XX. század viszontagságait, háborúit, szobordöntögetéseit. Csendesen meghúzódva a vadgesztenyefák árnyékában várta a hagyományok, a legenda újraéledését.
Száz évvel a szoborállítás után községünk újra nagy ünnepre készült. Az eredeti forgatókönyvhöz hasonlóan misével, zászlós felvonulással és ünnepélyes szónoklatokkal emlékezett meg Erzsébet királynéról, és a szobrot állító elődeinkről. 
Új fákat ültettünk, kis ligetet alakítottunk ki pihenőhelyekkel, s talán így felhívjuk egy kicsit az erre utazók figyelmét Magyarország első és egyik legszebb Erzsébet emlékművére.

Iskolánk, a környező településekhez hasonlóan szerette volna, ha nevet kap. A közös döntés alapján iskolánk az „Erzsébet királyné” Általános Iskola nevet vette fel, azóta több névváltozat után ma a Nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola nevet viseli. A névadó ünnepséget a szoborállítás dátumához igazítva 2000. év májusában rendeztük meg. Ennek kapcsán iskolánk falára emléktáblát helyeztünk el, melyet Habsburg György felesége, Eilika asszony leplezett le. Az iskola több névadóhoz kapcsolódó hagyományt teremtett, közöttük kiemelkedik a 2003 óta megrendezésre kerülő Megyei Erzsébet Királyné Olvasópályázat. Továbbá minden év májusában a szoborállítás évfordulóján községi megemlékezés, koszorúzás tartja életben a hagyományt.

nyirad-kozseg-cimere.jpgA község címerében, zászlaján, iskolánk jelvényén és zászlaján is helyet kapott a királyné arcképe, mely Nyirád szimbóluma lett a XXI. századba lépve, utalva elődeink nagy tetteire.

A szoborállításról szóló helytörténeti munka 2002. tavaszán jelent meg. A szerző azóta is kutatja a nyirádi szobor történetét, illetve a királyné további szobrait és emlékhelyeit. http://erzsebetszobor.eoldal.hu

Forrás: 
Németh Andrásné Farkas Gabriella: Magyarország első Erzsébet szobra Nyirádon  Erzsébet királyné Általános Iskola, 2002 Tapolca p.108 

JAVASLAT szövege letölthető

FALUNAP-ÉRTÉKNAP 2019. KIÁLLÍTÁS anyaga letölthető

 
 
 


Utolsó kép



Facebook


Archívum

Naptár
<< Július / 2022 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 29003
30 nap: 463
24 óra: 14