A korabeli források szerint Nyirád I. világháborús embervesztesége 80 fő  volt és ebből 63 főt nyilvánítottak hősi halottnak. A község lakossága felállította a Hősök Emlékművét a templom előtti téren, amelyre a 63 nyirádi hős neve felkerült.

Mivel a hősök idegen földben nyugodtak Nyirád község lakossága és elöljárósága a 30-as években kialakította a Hősök Ligetét hogy, a hozzátartozók és hátramaradottak leróhassák kegyeletüket és emlékezhessenek a távolban nyugvókra.

A ligetben három sorban, soronként huszonegy jelképes sírt alakítottak ki. A fejfákon zománcozott táblákon tüntették fel az elesett nevét. Mindegyik sírhoz egy hársfát is ültettek. A ligetet nyírfából készült kerítés vette körül.

Majd lourdesi barlangot (grottát) építettek, melybe Szűz Mária szobrot helyeztek. Ezekről az eseményekről pontos adatokat tudunk meg a nyirádi plébánián vezetett História Domus 1942-43 évi feljegyzéseiből, illetve a Zalai Magyar Élet 1943 május 18-i számából.

A II. világháború után „a múltat végkép eltörölni” eszméje nem engedte a Hősök előtti tisztelgést, a szocialista bányászfaluvá vált községben ez nem volt ildomos. A területet a központi bányaépületekhez csatolták, a liget romlásnak indult. A keresztek, szobrok a kerítés eltűnt csak a hársfák maradtak.

A bányavállalat távozása után házhelyek kialakítása miatt a fák csonkításra, kivágásra kerültek. A jelenlegi iskolaudvar területén megmaradt huszonöt hársfa emlékeztet csak a hajdan volt Hősök ligetére.

Összeállította: Németh Jenő

FALUNAP-ÉRTÉKNAP 2019. KIÁLLÍTÁS anyaga letölthető

JAVASLAT szövege letölthető